Kevesen ismerik úgy a II. kerület életét, mint Takács Beáta MSZP-s önkormányzati képviselő, az MSZP-frakció vezetője. Beáta születésétől fogva a kerület lakója, 1990-től kezdve pedig az oktatási, közművelődési, valamint az egészségügyi, szociális bizottságok tagja. A politika gyorsan változó világában kevesek mondhatják el magukról, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan jelen vannak a helyi közéletben, politikában. Mire emlékszik vissza legszívesebben a kezdetekből?
20 év egy ember életében nagyon hosszú idő, ami alatt sok minden történik, ám a társadalom életében ez szinte semmi. Ennek ellenére nagyon örülök annak, hogy olyan korba születtem és élhettem, ahol háború nem volt, viszont megélhettem a rendszerváltást, és abban tevőlegesen részt is vehettem. Az első választáson részt venni hatalmas élmény volt, annak ellenére, MSZP helyzete ’90-ben nem volt túl rózsás. Megalakult egy nagyon sokpárti, nagyon színes önkormányzat két MSZP-s képviselővel az akkor még 40 fős képviselő-testületben.
Attól függetlenül, hogy melyik ciklusban ki nyerte meg a választást, képes volt sikereket elérni a szocialista frakció. Ön szerint ez minek köszönhető?
Annak köszönhető, hogy igyekeztünk egy olyan politikai kultúrát meghonosítani, aminek alapján egyrészt minden szavazásnál a kerület lakóinak az érdekeit néztük, másrészt kompromisszumra törekedtünk a vezetéssel.
Melyik időszakot tartja a legszerencsésebbnek önkormányzati szempontból?
A 2002-2006 közötti időszakot tartom a legsikeresebbnek. Az MSZP-SZDSZ közös jelöltjeként szocialista polgármester állt a hivatal élén Horváth Csaba személyében. Kényes egyensúly alakult ki, mindkét oldal 15 fővel képviselte magát. Olyan négy év volt, amikor még arról is konszenzust kellett kötni, hogy mikor legyen szünet egy testületi ülésen. A jelenlegi ciklusban a Horváth Csaba polgármestersége idején indult beruházások zöme folytatódik. S nemcsak azért, mert már megkezdett projektek voltak, hanem azért is, mert a két nagy párt programja nagyon hasonlított egymásra, s az igazi különbség nem a programpontokban volt, hanem a sorrendiségben és az eszközrendszerben.
A rengeteg egyeztetés, kompromisszum eredményeképp az elmúlt két évtizedben rengeteg projekt valósult meg a II. kerületben. Mesélne az elért eredményekről?
1990 óta folyamatosan jelentkező feladat a kerület intézményrendszerének a felújítása. A Móricz Zsigmond Gimnázium új helyen történő elhelyezése az első ilyen nagy munka, de ez nem kerületi beruházás volt. Az egyház visszaigényelte az iskola eredeti épületét, s jelenlegi épületét az állam építette a Törökvészi útra. A gimnázium átadásával a léc nagyon magasra került. Megújult a többi oktatási intézmény is: nagyon szép lett az Áldás utcai iskola, a Medve utcában a Csík Ferenc iskola, a Rákóczi gimnázium, jelenleg folyik a Fillér utcai általános iskola tatarozása. Közben javult óvodáink műszaki állapota. Most építünk egy új bölcsődét, a régieket sorban felújítottuk - ezek a beruházások nem függtek politikai döntésektől, elsődlegesen szakmai döntések voltak.
A szociális és egészségügyi intézmények is szerepelnek a fejlesztések listáján?
Természetesen. A Pesthidegkúti Gondozási Központ új épületet kapott. Felújítottuk a Bem téri intézményt, a Fillér utcai Dréher-villát. A Kapás utcai szakrendelőnek, mely kerületi működtetésű, megújult az épülete és a műszerparkja is. A családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat új helyét pedig decemberben adják át a Horvát utcában. Valamint hosszasan sorolhatnám a már megvalósult eredményeket a szelektív hulladékgyűjtéstől a parkosításon át Pesthidegkút csatornázásáig, a földutak felszámolásáig vagy a közterület-felügyelet létrehozásáig.
Milyen szerepet tölt be ezeknél a projekteknél a pályázati rendszer?
Egyre fontosabb szereppel bír. 1994-től nemcsak a kiírások száma, hanem a benne lévő összeg is rohamosan nőtt. A II. kerület jól pályázó kerület, most már kiderült, hogy nagy uniós pályázatot is képes megnyerni: a Mamut - Marcibányi tér - Mechwart-liget háromszögében húzódó új, világvárosi színvonalú városközpont kialakítására. Ez a jelenlegi Fideszes vezetésű kerületi önkormányzatnak és az MSZP-SZDSZ vezetésű főváros kompromisszumon alapuló, jól együttműködő kapcsolatának az eredménye, amiben tevőlegesen igen komolyan részt vett a kerületi MSZP-frakció. 1 milliárd forintot nyertünk pályázaton, a most induló beruházás végösszege 1,3 M Ft körül várható. A város egyik büszkesége lesz ez a terület.
Mi az a cél, az a motiváció, amiért még két évtized elteltével is töretlen lelkesedéssel dolgozik a kerület lakosaiért?
Nagyon fontosnak tartom, hogy a kerületben élők jól érezzék itt magukat, valóban szeressék és magukénak érezzék ezt a területet, s ne akarjanak elköltözni máshová.
